A ChatGPT teljesen megőrjíti a világot. Amíg a Google és az iskolák pánikolnak, a Microsoft meglátta a Nagy Sanszot.

OpenAI-ChatGPT

Egyelőre nem nagyon tudja megemészteni a ChatGPT megjelenését a világ. Az egyetemeken vitákat gerjesztett a mesterséges intelligencia (MI), különösen a természetes nyelvek feldolgozására alkalmas algoritmusok használata, a New York-i iskolákból pedig egyszerűen kitiltották.

A Microsoft viszont beindult. Lapértesülések szerint tavaszra itt lehet a Google keresőjével szemben valódi alternatívát kínáló ChatGPT-s Bing, amire a Google pánikszerűen irányított át erőforrásokat saját MI-je fejlesztésére. A Microsoft pedig rátromfolt: a Reuters a Semafor értesüléseire hivatkozva írta meg, hogy a vállalat 10 milliárd dolláros befektetésről tárgyal az OpenAI-val.

A OpenAI-t 29 milliárd dollárra taksáló ügylet konstrukciója meglehetősen bonyolult. Amint az OpenAI termőre fordul, a Microsoft lefölözné a profit 75 százalékát a befektetése megtérüléséig, ezt követően a tulajdonosi struktúra arányában kapnák meg a felek a pénzt. A Microsoft és az összes többi befektető együttesen 49-49 százalékkal rendelkezne, 2 százalék pedig az OpenAI mögötti nonprofit szervezeté. (A nonprofit-forprofit struktúra 2019-ben jött létre.) A két vállalat egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a hírt.

Sam Altman mennybe mehet

Ez a befektetés egy csapásra az USA legértékesebb startupjává tenné az OpenAI-t, hívja fel a figyelmet a Handelsblatt. És egyben komoly feladat elé állítaná a 37 éves Sam Altmant, aki társalapítója és jelenlegi vezérigazgatója az OpenAI-nak. Az eddig főleg befektetőként tevékenykedő Almannak kell ugyanis a technológiából skálázható üzleti modellt kialakítani. Egyelőre épp az látszik a befektetés legnagyobb kockázatának, hogy egyelőre nincs kiforrott elképzelés a ChatGPT monetizációjára.

Altman ugyanis alapvetően befektető. Első saját vállalkozását 19 évesen alapította, amit hat év és 30 millió dollár elégetése után be kellett zárni. Befektetőként sikeresebb volt. 2011-től kezdett dolgozni az Y Combinatornál, amelynek 2014-től az elnöke lett. Még a startup-inkubátor elnökeként alapította meg többek között a LinkedIn-alapító Reid HoffmannalPeter Thiellel (Palantir) és Elon Muskkal az OpenAI-t (utóbbi időközben kiszállt). Természetesen nem maradt el az ilyenkor szokásos PR-henger sem: nyílt technológiát fejlesszenek „az emberiség javára”, „szabad hozzáférés”, az MI demokratizálása stb. (Aztán elég gyorsan nyilvánvalóvált vált, hogy mennyire álszent volt az alapítók nyilatkozata.)

Altman 2019-ben otthagyta az Y Combinator elnöki székét, hogy az OpenAI-ra koncentrálhasson. A feladata már akkor is az volt, hogy pénzt szerezzen vagy csináljon. A fejlesztések ugyanis sokba kerültek (pl. irdatlan felhős számítási kapacitás kell az algoritmusok betanításához). Ezért jött létre 2019-ben a forprofit OpenAI. És így jutott igazán házon belülre a Microsoft is. A két vállalat együttműködése már 2016 végén elkezdődött. Szorosabbá azonban 2019-ben vált, amikor Redmond 1 milliárd dollárt fektetett Almanék forprofit cégébe részben számítási kapacitásban, részben készpénzben, hogy cserébe nagyon komoly kiváltságokat szerezzen a fejlesztések hasznosítására.

Az eredmények nem is maradtak el. Elkészült a GPT-3 modell, majd a Dall-E, amely szöveg alapján generál képeket. És most itt  van mindennek a megkoronázása: a ChatGPT.

Persze a ChatGPT közel sem tökéletes. Egy dolgot ugyanolyan jól tud, mint az emberek: baromságokat beszélni, összegzi a Handelsblatt az MI kritikusait. A technológia jelenlegi korlátaival persze Altman is tisztában van, ha máshonnan nem, akkor a bevételekből. Egyes források szerint tavaly 80 millió dollár körüli összeget rakosgattak össze egy-két centenként. A Reuters szerint azonban idénre már 200 millió, 2024-re pedig egymilliárd dollár bevételt ígértek a befektetőknek. Ezt már nem a felhasználók kép- és szöveggenerálásából akarják összeszedni, hanem vállalatoktól licencdíjként az algoritmusért és az alkalmazásokért. A nyereségességhez azonban állítólag még az egymilliárd dollár is kevés lesz, mert az MI infrastruktúrájának költsége extrémen magas.

Egyik zsebemből a másikba…

A licencdíj egyelőre a legnagyobb befektetőtől érkezhet, a Microsoft viszont így egyik zsebéből a másikba teszi pénzt, amit a Bing és az Office-alkalmazások okosítására fordít. Az OpenAI fejlesztéseit ugyanis utóbbihoz is felhasználná: például a PowerPoint önállóan készíthet majd illusztrációkat a prezentációkhoz.

A Bloomberg felveti a kérdést: miért nem egyszerűbb felvásárolni az OpenAI-t, hiszen a Micosoft 100 milliárdos készpénzállományon ül, így nem okozna számára problémát akár egy 25-30 milliárdos vételár sem. Egy lehetséges magyarázat, hogy csak befektetőként kisebb a kockázata: főleg mert a 10 milliárdos körbe bevon kockázati tőkebefektetőket. Részesedésének és az Azure szerepének a növelésével pedig így is kizárja legfontosabb konkurenseit (Google, Amazon) a projektből, miközben a fejlesztéseket elsőként hasznosíthatja. Ebből is látszik: az MI-verseny messze nincs lefutva. A Google, amely szintén komoly összegeket fektet saját MI-jébe, már ráerősített, és akkor még a kínai vállalatokról nem is beszéltünk.

Forrás: bitport.hu