Sokakban van valami zsigeri félelem az online adatmentéssel és –helyreállítással szemben. Cikkünkből kiderül, mennyire jogosak ezek az aggodalmak.
Hiába van velünk a felhős adatmentés már jó pár éve, még mindig szkepticizmus övezi. De vajon van-e valós alapja? Ez attól függ, hogy mit és hogyan tárolunk, mentünk a cloud szolgáltatások segítségével. Cikkünkben azt nézzük át, hogy milyen érvek szólnak mellette és ellene.
Ezért érdemes online menteni az adatokat
A felhő-backup egyik legnagyszerűbb tulajdonsága egyszerűségében rejlik. Rendszeres és magabiztos használatához nincsen szükség IT szakemberekre, akik megbirkóznak a hozzá tartozó hardver infrastruktúra kezelésével, karbantartásával, konfigurálásával vagy telepítésével. Ez jelentősen csökkenti az adatmentés költségeit, illetve felszabadítja a backup-témájú feladatok alól az egyébként szinte biztosan leterhelt rendszergazdákat, rendszermérnököket. Ezáltal az IT csapat erőforrásaiból több jut az egyéb kihívásokra.
Egyszerűségéből adódik, hogy bevezetése is mindössze pár percig tart. Elég csak belegondolni, hogy mennyi időt igényel egy vadonatúj tároló rendszer adatközponti telepítése (vagy a már meglévő megoldás bővítése, frissítése), és könnyen belátható, hogy az ehhez szükséges hetek-hónapok töredéke alatt használhatóvá tehető online backup kiválóan teljesít ebből a szempontból.
Szemben az on-premise, azaz a helyszínen telepített rendszerek korlátozottságával, a felhőbe történő adatmentés tárigénye – könnyű skálázhatóságának köszönhetően – könnyen kielégíthető. Ez egyszerűsíti a tervezést, és elkerülhetővé teszi a helyben levő megoldásoknál sajnos elkerülhetetlen, extra költséggel járó kapacitás-felültervezést. Amennyiben a szervezet kinövi az addig megvásárolt cloud tárhelyet, annak bővítése csupán anyagi, és nem technikai-időbeli kérdés lesz.
Kihívások hálójában
Eddig a téma napos oldalát boncolgattuk, azonban nem elhallgatható az online backup árnyoldalait sem. Az egyik ilyen terület az adatok kezelése. Ugyan a hardverfelügyelet feladata megszűnik, de az információ fizikai jelenléte híján kihívás lehet egyes adatkezelési szabályok és legjobb gyakorlatok megvalósítása, betartása. A felhős adatmentésre voksolók ebben a tekintetben kénytelenek szolgáltatójuk adott szavára (és az aláírt szerződésre) hagyatkozni.
Hasonlóan ingoványos terep a kapcsolat sebessége. A szervezetek saját adatközpontjaikban akár több tíz gigabites tempót is elérhetnek, a szerverpark egyéb vállalati eszközökkel való összekötésének minősége pedig csak elhatározáson (üzleti tervezésen, költségelemzésen stb.) múlik. Ezzel szemben a cloud esetében hiába a nagy átviteli sebesség, ha az sok ügyfél között oszlik meg, belassíthatja a kommunikációt a végpontok és a kiszolgálók között. És akkor még nem említettük az internetes átvitel során történő adatpriorizációt, ami egy dedikált hálózati infrastruktúrával szemben hátrányban részesítheti a vállalati információk küldését, fogadását.
Az online backup egyik legnagyobb rákfenéje azonban nem a fentiekben keresendő, hanem az adatok be- illetve elmigrálásában. Még ha nem is kell számolni a vendorlock jelenségével, azaz szolgáltatóhoz kötöttséggel – tehát biztosított a rendszerek közötti átjárás -, akkor is napokra, hetekre lehet szükség több tíz-száz terabyte információ átmozgatásához. Ez pedig közel sem az on-premise megoldásoknál megszokott teljesítmény.
Költség és biztonság
Nem említettük még a cloud storage költségeit, mégpedig azért nem, mert ez a terület egyaránt szólhat az online backup mellett és ellen. Nyilvános szolgáltatóknál egészen alacsony árszint is elérhető, sőt, ingyenes lehetőségek is elérhetők (ezekről szól jobboldali, keretes írásunk). Felhős adatmentéssel elkerülhető egy komplett adatközpont kialakításának és üzemeltetésének költsége, a hardveres és szoftveres frissítések megvásárlása, a bérek kifizetése. Ekkor egyértelműen a pozitívumok sorát erősíti az online backup.
Amennyiben azonban egyébként is üzemeltetni kellene a már kialakított rendszereket, a cloudba való migráció jelentette kiadás nem biztos, hogy visszahozza az árát. Emellett gondot okozhat a költségoptimalizáció, mely feladattal gyakran sikertelenül küzdenek meg a vállalatok. Érzékeny pénzügyi veszteségeket lehet ezen a módon „összeszedni”.
Szintén megosztja a szakértők táborát a biztonság kérdése. Egy részük állítja, hogy a felhőszolgáltatók rendelkezésére álló erőforrások – pénz és tudás – nagyobb méreteiből adódóan jobban ellen tudnak állni az adatokat fenyegető veszélyeknek. Az ellen oldal ugyanakkor meggyőzhetetlenül idegenkedik attól, hogy legfontosabb, legbizalmasabb adatait külső szolgáltatóra bízza – még erős titkosítás használata esetén sem hajlandó erre.
Hogyan tovább?
Az online backup önmagában nem elvetendő vagy azonnal felkarolandó megoldás. Az adott szervezet igényeihez és lehetőségeihez méretezve kell vizsgálni, melynek eredménye lehet a minél hamarabb lezajló migráció, és a tisztességes távolságtartás is. Mint az üzleti élet szinte bármely területén, a várható előnyök és kockázatok összevetésével készülő alapos tervezés adhat választ a címben feltett kérdésre: mentsünk adatokat a felhőbe?
Cikksorozatunk következő részében feltárjuk a backup és az adathelyreállítás legfrissebb trendjeit, illetve megpróbálunk útmutatást adni arra vonatkozóan, merre megy majd a piac a közeljövőben.
Forrás: bitport.hu
