A Zoom videokonferenciás alkalmazása mindössze három hét alatt 50 százalékkal növelte amúgy sem alacsony felhasználói táborát, így már több mint 300 millióan lépnek be napi szinten a zoomos meetingekre. A szolgáltató hivatalos blogján a Zoom alapító vezérigazgatója, Eric Yuan számolt be az újabb mérföldkőről az alkalmazás történetében, amelyet az utóbbi időben alaposan megtolt a világjárvány: a távmunka terjedésével és az iskolák bezárásával mindenfelé, így idehaza is sokan váltak a Zoom felhasználóivá, ha nem is minden esetben a saját elhatározásukból.
A fenti időszak növekedését összefüggésbe helyezi, hogy – bár a Skype, a Microsoft Teams és a hasonló platformok mind egyre több embert szolgálnak ki – a Zoom a múlt hónapban azt jelentette, hogy az előző év legjobb időszakaihoz képest is kétszázszorosára (!) bővült a program napi felhasználóinak száma. A páratlan sikert csak az árnyékolja be, hogy a Zoomra egyelőre nagynak tűnik a kabát: amennyire nagyot megy az alternatív felhasználásban, úgy szaporodnak a vele kapcsolatos biztonsági aggályok.
Ezek eredményeként az applikációt egyre több helyen teszik explicit tiltólistára. A héten például a Daimler jelentette be, hogy további intézkedésig nem engedi a céges tartalmak továbbítását a Zoom rendszerén keresztül, hasonlóan a Google-höz, a SpaceX-hez, az Ericssonhoz vagy az NXP-hez, kormányzati oldalon pedig a német, tajvani vagy szingapúri államhoz és az amerikai NSA-hoz. A kifogások alapja, hogy end-to-end titkosítást az ígéretek ellenére csak a szöveges csevegésben használnak, és a cég átláthatósági jelentéseket sem tesz közzé a szolgáltatásával kapcsolatban.
Az applikáció népszerűsége mások mellett annak köszönhető, hogy a sebtében elinduló távoktatási programok támogatására különösen alkalmas a hallgatók csoportokra bontásának vagy a feladatokat kiosztásának lehetőségeivel. Ahogy azonban az előző hónap végén mi is beszámoltunk róla, már a New York-i főügyész hivatala is vizsgálatot indított az alkalmazás informatikai biztonsági és adatvédelmi gyakorlataival kapcsolatát illetően, és arra is kíváncsi, hogy a terhelés nagyságrendjének növekedésével átvilágították-e az eddigi szabályokat, különös tekintettel a fiatalok fokozott védelmére.
Menet közben nőnének fel a feladathoz
Az utóbbi napokban megjelent beszámolók szerint a Zoom már kijavított egy maréknyit a felmerült problémák közül, a mostani 300 milliós bejelentéssel együtt pedig a korábban közölt, 90 napost biztonsági ütemtervéről is friss információkat közölt. Ennek értemében a jövő héten számíthatunk a Zoom app következő verziójának kiadására, amelyben az eddiginél komolyabb titkosítási funkciók jelennek meg. Ilyen lenne a 256 bites GCM-titkosítás is, ami a Zoom szerint megfelel az aktuális iparági standardnak.
Korábban a kritikák között szerepelt az is, hogy a társaság az adatkommunikáció egy részét kínai szervereken keresztül routolta, amire az új verzió szintén választ adna azzal a megoldással, hogy a fiók adminisztrátorok kiválaszthatják a nekik tetsző adatközponti régiót is a videokonferenciák létrehozásakor. Mindez természetesen az üzleti felhasználásban lesz különösen érdekes, de az otthoni alkalmazásban vagy a távoktatásban sem haszontalan – igaz, az utóbbi esetben sokakat jobban érdekelne mondjuk a „zoombombing” nevű idétlenkedés hatékony kezelése, kiküszöbölve a megbotránkoztató képek vagy más kéretlen tartalom osztogatását a hívások során.
Az mindenesetre biztos, hogy a Zoom népszerűsége rakétázik, és egyelőre nem úgy néz ki, hogy lassulna az aktív felhasználók számának emelkedése. Erre reflektál a versenytársak igyekezete is, hogy sebtében Zoom-szerű funkciókat adjanak ki saját programjaikhoz: legutóbb a Google frissítette a Meet videokonferencia-szoftvert egy olyan mozaikos interfésszel, amely lehetővé teszi, hogy a beszélgetésekben egyszerre 16 résztvevőt jelenítsen meg egyszerre. Az ilyesmi az üzleti felhasználásban (a Zoom és akár a fizetős Meet fő célcsoportjában) annyira nem nagy dolog, de a szolgáltatók kénytelenek reagálni az otthoni vagy félprofi felhasználók rohamára.
Forrás: bitport.hu
